Huhh. Hol is kezdjem. Talán ott, hogy nem tudok aludni, nyilván izgulok a holnap, vagyis már ma miatt, néhány óra múlva ugyanis már Pozsonyban leszek, ahonnan meg hamarosan Stockholmban.

Aztán ott folytatom, hogy viszont fáradt vagyok és nem biztos, hogy összeszedetten tudok írni, de megpróbálom.

Kicsit most elcseszettnek érzem a életemet, több minden miatt is. Ezeket most még nem látom tisztán, de azt fogom csinálni, hogy szépen összeírom őket és egyesével, szép sorjában megoldom őket. Ehhez lehet, hogy külső segítségre is szükségem lesz, de menni fog. Első lépésként például elutazom, és nem fog érdekelni, csak Svédország: az emberek, a levegő, a hangulat, a színek. Mikor legutóbb Svédországban voltam, a színek fogtak meg leginkább. Nagyon mások. Sárgábbak.

Sok mindent kell még csinálnom a nyáron, elsősorban emberekkel találkoznom, amitől mindig félek, ez az egyik dolog, amit meg kell oldanom. Tanulnom is kell, meg olvasnom, meg szeretnék élvezettel cipőt kötni. Nincs cipőm, tényleg, ez nem rinya, tényleg nincs, mert egyszerre szakadt el az összes. Szeretnék végre megint olyan cipőt, amit tényleg élvezet bekötni.

Na ennyi, most megyek valahová, de aludni nem, az tuti, mert az most nem megy. Majd írok Stockholmból is, ahogy írtam tavaly is külföldről.