Szaladunk. Én is szaladok, nagyi is szalad, apa is szalad, az öcsém is szalad, a bátyám is szalad. A felhők, a napok, a holdak, az egek, a rétek, a kígyók, a bokrok, a lyukak, a barmok, a lelkek, a vizsgák mind szaladnak.

De hova szaladnak, nem értem. És főleg miért. Miért nem kocognak, vagy sietnek, vagy sétálnak, vagy bandukolnak, vagy bicegnek, vagy csoszognak, vagy másznak, vagy egyszerűen csak miért nem tudnak nyugodtan ülni.

Nehéz az élet.