Ma fél kettőkor keltem (nyolckor akartam), nem tanultam (akartam), még nem ettem, csináltam egy interjút a Wigner Kórussal, most meg elmegyek az Osanba vásárolgatni.
Jó egyedül a koliban. Kitakarítok, rendet rakok, képeket teszek a falra, olyan zenét hallgatok, amilyet akarok, tévézek (neten), kakaót iszok, stb.
Egy dolog zavar most mindössze, hogy nem voltam vokálos. Sose volt bátorságom beállni. Ez a kórus meg nem olyan. Nem szar, de kevesen vannak, és mind TTK-s. Ezt persze nem írhatok bele a GTK-s újságba, nem lenne túl jó reklám.
5 megjegyzés:
folytathattad volna még ezt a bejegyzést, mert egészen úgy kezdődött, mintha valami érdekes történetet szerettél volna elmesélni
csak aztán hirtelen vége lett
Ez a művészet, kérlek.
iszom :)
tényleg folytathatnád még ezt :)
tényleg művészet, mert nem értem
Megjegyzés küldése