Valami elkezdődött

Nagyon élveztem a mai napot. Még kicsit szerényen, de egyre nagyobb önbizalommal. Az utóbbi hónapok ugyanis szétzilálták az önbizalmamat, ami miatt nyilván mások se találnak túl vonzónak. Most úgy érzem, hogy nem kell egy hét, és megint rendben leszek. Még egy hét és boldog is leszek, aztán összesen három hét után már mások is annak fognak látni.

Ez persze máshogy is alakulhat, de a valószínűbb verzió a hamarabb. Ilyenkor derül ki, hogy valójában én optimista vagyok: valahogy nem tudok hosszú távon szomorú lenni.

Újra olvasni fogok, újra írni fogok, újra agykontrollozni fogok, és olyan dolgokat is el fogok kezdeni, amiket mindig is akartam, csak valami hátráltatott. Most tele vagyok reménnyel, bár az túlzás, hogy energiával.