Élni akarok már végre, hogyazisten. Most, hogy a hétvégémet folyamatos, aktív tanulással töltöttem, úgy érzem, hogy van egy kis időm, megérdemlek egy kis pihenést. Igaz, hogy kurvára egyedül vagyok ebben az ismét büdös szobában, de valahogy megcsapott a szabadság. Az az érzés, amikor majdnem nem kell már tanulni. Már nem is tudom, mikor volt utoljára ilyen.
Most eszembe jutottak olyanok, amik már nagyon régóta nem, és azért nem, mert nem volt időm rá, hogy pl. rákattintsak valakire msn-en, vagy hogy tényleg olvasgassak egy nem szakmai könyvet. És ez azért durva, mert ezek szerint tényleg a tanulás miatt nem tudok ilyenekkel foglalkozni, ezért készülök én ki. Ejnye, no, ezentúl is igyekszem sokat tanulni. Kell.
7 megjegyzés:
én tudom. érettségi előtt volt utoljára ilyen. valahogy akkor tört rám, hogy mostantól nem fogok tanulni. de érted, az érettségi előtt. és még most is tart. és így érettségiztem, hogy nem tanultam rá. és igazából abban reménykedek, hogy az egyetemen is elég lesz ez így.
nekem is hasonló érzéseim vannak (bár nekünk kicsit kevesebbet kell tanulni). én ilyen azzal vigasztalom magamat, hogy: http://elmondom.blogspot.com/2008/11/ilyenkor-mikor-eszembe-jut-hogy-iskola.html
az embernek arra van ideje,amire szeretne.
egyébként pedig ha sosem csinálszsemmi mást, a tanulás sokkal rosszabbul fog menni. ki kell néha kapcsolódni. nem lehet órákat folyamatosan tanulni,kellenek szünetek. egy könyv vagy valami. egy sör.
Valami azt súgja, hogy idén télen a hótündér nem friss ropogós csendes éjszakai havazást, hanem rohadt szívatós vizsgaidőszakot hoz...
tökre sajnálom h ide vettek fel téged.
elég szar olvasni hogy az életed=tanulás
oké, kell tanulni, de hogy ezen kívül semmi más?!?!
És tényleg. Jó nem folyamatosan, de ha van egy kis szabad időm és nem tanulok, simán lelkifurdalásom van. Szerptember óta még nem olvastam egy sornyi könyvet se és nem mentem fotózni. Ez a kettő hiányzik.
De egyébként meg tetszik, és még éppen "látom a végét". Nem tudom megfogalmazni, mi van valójában. Most pl nem tanultam olyan 3 órát, mert kiélveztem hogy van netem, de korábban 3 napig igen, és a 3 óra elején még nem, de most már komolyan lelkiismeret-furdalásom van, hogy már megint nem tanulok, pedig még mennyi minden hátra van. És most csak egy tantárgy, holott úgy terveztem, hogy hétvégém mikrózok és matekozok is, mert jövőhéten ezekből van zh. Szóval ma, ez után nekiállok a mikrónak, ami kegyetlen lesz, aztán jöhet a matek is, felváltva. És tudom, hogy minden egyes elvesztegetett óra (mondjuk) egy-egy pont a zh-ban. Én meg azért tanulok folyamatosan, hogy a lehető legtöbb pontom legyen, vagyis másképpen fogalmazva a lehető legbiztosabbra akarok menni mindenből. Na igen, ezt blogolom is, mert most értettem meg.
Megjegyzés küldése