Dilihét

Jézusom, úgy lecsökkent az utóbbi napokban az olvasottságom, hogy alig győztem csodálkozni. Nem akarom, hogy a weblogom* egyfajta kötelezettséggel, vagy elhivatottsággal járjon, azaz írnom kell, hogy megtartsam az olvasóimat, szóval nem az olvasók számára megyek, ha ketten olvassák, nekem az is jó, de persze titokban azért mindig meg-megnézem, mennyien voltatok aznap... :)

Szóval azért nem írtam, mert ha volt is időm, inkább a Herman-hetre fordítottam, illetve arra, hogy pihenjek. Ugyanis szerintem az elmúlt héten összesen aludtam nyolc órát, amivel az a baj, hogy ezt igazából alvással nem is lehet kipihenni, mivel az úgy van, hogy amikor valaki mondjuk 3 napig nem alszik rendesen, hanem mondjuk csak 6 órákat az elvileg elégséges kilenc helyett, utána, a negyedik napon hiában alszik 18 órát (nem is tudna), az nem helyettesítheti az addigi kevés alvást, és hosszú napok alatt tud a szervezet csak regenerálódni, nem is beszélve arról, hogy az élettartama is lecsökken az illetőnek.

Szóval volt ez a Herman-hét, ami a Herman Ottó Gimnáziumban a diákigazgató-választást megelőző kampányhetet jelenti. Öt párt (=osztály) indult, valójában hét, de a két kicsit nem 12-esek indították, és nem is szereztek sok szavazatot (11-12). Az öt párt nevei: Jóbarátok (ezek voltunk mi; a filmsorozat volt az alap), Ocean's Twelve (a film volt az alap), Szuperhárom (merthogy a perhármasok** csinálták), akkor a Robin Hód (Merthogy Szopkó RÓBert az ofőjük, szerintem ez nagyon jó), és a Kan-Tri, ahol 3 fiú (értitek a logikát?).

Már eleve ellenségeskedéssel kezdődött, mert a kedves osztálytársaim nem bírták megemészteni, hogy lehet nálunk jobb párt is, és támadta eddigi barátainakt, a perkettőt, akikkel nyolc évig többé-kevésbé kitűnő viszonyunk volt, amúgy egyes esetekben valóban nem túl szép kampánya miatt. De ez lecsengett, és kiderült, hogy nekünk, vagyis a Jóbarátoknak vannak a legjobb programjaink, így nyertünk, és ez várható is volt. Majdnem akkora sikerünk volt, mint a Kontrollnak két éve, akik a szavazatok kábé 40%-át összegyűjtöttték. A valamivel több, mint 900 szavazatból mi 301-et kaptunk, azaz az iskola egyharmada minket támogatott, ami szintén elég jó.

Értékes Herman-hét volt, ránk, diákokra épült és nem Fekete Pákóra meg Szintiboyra. És mindenki szerint az utóbbi évek legjobb, legélvezetesebb Herman-hete volt, ami azért annak is köszönhető, hogy megint egy teljes hétig tartott, és nem 3 napig, mint az utóbbi években.

Kár volt viszont a veszekedés a többiekkel, szerintem nem volt értelme. És nagyon sajnálom, hogy a perkettő nem második lett, mert a kedvesem is /2-párttag volt, és rengeteget foglalkozott vele, én láttam, mennyit, és bizony ő nem érdemelt volna kvázi vereséget.

Viszont győztesként nagyon rendesen voltunk, hiszen a tanárok aés diákok egybehangzó véleménye alapján eddig még nem volt olyan, hogy a győztes párt be is tartotta volna, amit ígért, megköszönve ezzel a szavazatokat. De mi lelkesek voltunk, és palacsintát osztottunk az ebédhez, és órát tartottunk a tanárok helyett, és megszerveztük a tanárcserét is, és a szellemvasutat is beindítottuk megint.

Gratulálok magunknak, de gratulálok mindenkinek, aki részt vett a Herman-héten, ÉS úgy érzi, hogy ő mindent megtett azért, hogy a pártja nyerjen. Mert azoknak, akik elnézték, hogyan dolgoznak mások, míg ő szórakozik, azoknak nem gratulálok.

---

* tudok még: elektronikus levél, sétálómagnó, automobil.
** nálunk ez úgy megy, hogy az osztályok nem 12.A és 12.B... stb, hanem 12/1, 12/2, stb. Ez amolyan hermanos különlegesség a városban. Sokan nem értik, mivégre ez, de szerintem spkkal elegánsabb, mint á-zni meg b-zni