Írtam egy cikket egy jól menő újságba

A német nyelv Magyaroszágon mindig is kiemelt szerepet játszott: ott voltak a Habsburgok, aztán a világháborúk és következményeik. A németekkel mindig jó barátságban kellett lennünk, hogy sikeresek lehessünk. Hazánkra mindig is a német kultúra és befolyás hatott legerőteljesebben, már csak területi adottságainkból kifolyólag is. Nálunk 70 éve még a legtöbben beszéltek németül, ez ugyanolyan természetes volt, minthogy ma mindenkinek van számítógépe. A közelgő DSD nyelvvizsga kapcsán erről is beszélgettünk Várhegyi Mária német-magyar szakos tanárnővel. Kezdetben a nyelvvizsgáról kérdeztem.

A Hermanban van egy különleges nyelvvizsga-lehetőség a németül tanulóknak. Sokan viszont nem tudják, pontosan mit jelent ez, még többen pedig azt sem, hogy egyáltalán van ilyen. Mit kell erről tudni?
A DSD (Deutsche Sprachdiplom) a kéttannyelvű és a nemzetiségi iskolák nyelvvizsgája. A Herman Ottó Gimnáziumban a 12-es tanulóknak van lehetőségük letenni, mégpedig ingyenesen. Egyedüli kitétel, hogy a diák túl legyen 800 szervezett németórán. A DSD felsőfokú nyelvvizsgának számít, amelyet tízévnyi megfeszített lobbizással végre sikerült Magyarországon is akkreditálni. Ez nagy eredmény, mert így az egyetemek is elfogadják, illetve végre beleszámít az érettségi pontokba is.

De ha erre csak a németre szakosodott iskolák körében van lehetőség, akkor nálunk...
Mi úgy kerültünk ebbe a körbe, hogy nagyon jó eredményeink voltak, és eljöttek megnézni az iskolát körülbelül 10 évvel ezelőtt, és azt mondták, hogy alkalmas az iskola képzési rendszere arra, hogy mi is felkészítsünk diákokat a DSD-re. Erre kellett írnunk egy pályázatot, amit Megyeriné Nagy Sára tanárnő, a német munkaközösség vezetője készített el. Meg kellett írnunk négy évre előre a teljes tanmenetet, hogy hogy s mint fogunk tanítani: ezt első körben nem, de újabb próbálkozásra elfogadták. Így szereztük meg a jogot arra, hogy mi is vizsgáztathassunk.

Mi az előnye más felsőfokú nyelvvizsgákkal szemben?
Elsősorban az, hogy ingyenes. Azért lehet ingyenes, mert a német és a magyar állam között van egy kulturális egyezmény, és ennek a keretében "kapjuk" ezt a lehetőséget a németektől. Nyilván nekik is van hasznuk belőle, hiszen mostanság a német, mint ahogy azt ti is tapasztaljátok, kevésbé népszerű, és ezzel is ezen szeretnének változtatni. A másik fontos előnye, hogy itt az iskolában teljesen hivatalosan, órai keretben felkészítjük a diákokat rá, merthogy mi egy hivatalos DSD-iskola vagyunk.

Mit jelent ez? Hány ilyen iskola van?
DSD-iskolák vannak az egész világon, tehát ez egy hálózat. Magyarországon húsz körül van a számuk: nemzetiségi iskolák, kéttannyelvű iskolák, mint ahogy az Avasi Gimnázium is az. Most voltam egy továbbképzésen októberben, és most az utóbbi időben próbálnak bekapcsolódni más iskolák is. Olyanok jöttek el, akik még nem nyerték el ezt a jogot, és most írják azt s bizonyos pályázatot.

Amit mi már megírtunk. A továbbtanulást illetően mit tud a DSD?
Igen, a harmadik előnye, hogy ez a diákokat arra jogosítja, hogy külföldi egyetemeken tanuljanak. Ehhez ugyanis egy ún. DSH vizsgát kell letenni, amit egyedül a DSD II-es fokozatával lehet kiváltani, így a mi diákjainknak ebből a szempontból sokkal könnyebb dolga van. Egy személyes példa: az én gyerekem is Németországban tanul, és ahogy kiment, rögtön elkezdhette az egyetemet, és nem kellett előtte egy évig német nyelvtanfolyamra járnia.

Mennyire fontos tanárnő szerint manapság egy nyelvvizsga? Ugye például Németországban egyáltalán nem szokás hogy valaki nyelvvizsgát tegyen, ott nem a papírra, hanem arra kíváncsiak, hogy mennyire tudják az emberek a nyelvet beszélni. Mennyire érvényes ez nálunk?
Nálunk ez még nem gyakorlat, itt még nagyon fontos a nyelvvizsga, hiszen az egyetemekre is kell; anélkül ugye nem is kaphat senki diplomát, de az érettségi pontjait is növeli. A munkahelyek viszont egyre kevésbé kérnek papírt, hiszen nekik az a fontos, hogy jól tudj kommunikálni az adott nyelven. Tehát már az elbeszélgetésen kiszúrják ezt: például hirtelen magyarról angolra, vagy németre váltanak, és ha a delikvens nem tud bekapcsolódni a beszélgetésbe, akkor köszönik szépen, de nem kérnek a munkájából.

Kicsit általánosítsunk most. Az Európai Unióban sokáig angol-francia nyelvdominancia érvényesült, és a német ki-kimaradt ebből a körből. Mostanra fordult a kocka, és a német átvette a francia szerepét. Ugyanakkor Magyarországon egyre kevesebben tanulnak németül, holott nálunk még nagy hagyományai is vannak.
Igen, tény, hogy Magyarországon mindig is sokan tanultak németül, csaknem annyian, mint angolul. Például az én összes nagyszülőm beszélt németül. És ez nem volt különlegesség. Az én nagypapám 85 éves korában is tökéletesen tudott a német vendégeimmel beszélgetni, de abban az időben ez természetes volt. És utána jött egy generáció, akiknél a nyelvtanulás nagyon minimálisra szorítkozott. Talán most kezdjük újra felismerni, hogy azért mégiscsak fontos nyelveket tudni.

Európában mindig váltakozott az úgynevezett világnyelv: hol a latin, hol a francia, hol az angol, néha a német is betölthette ezt a szerepet, most viszont már huzamosabb ideje az angol viszi a pálmát.
Nekem az angol egy kicsit agresszívnak tűnik: mindenhol találkozunk vele, különösen akik németet tanulnak, tudják, hogy ott is mennyi sok angol eredetű szó van. Meg nekem a mániám a kultúra. Szerintem a nyelvtanuláshoz a kultúra is hozzátartozik, és úgy gondolom, hogy a német kultúra nagyon gazdag, ennek a megismerése a nyelv ismeretével sokkal könnyebb. Ezért én igyekszem a nyelvtanításban is nemcsak a nyelvet magát, hanem annak az országnak a kultúráját is közvetíteni. A mi kultúránk pedig nagyon közel áll a némethez, a sok együttélés a németekkel szintén rátesz egy lapáttal, rengeteg német cég van nálunk. Magyarországon fontos a német. Egy egyetemista is hamarabb kap ösztöndíjat Németországban, Ausztriában, mint mondjuk Amerikában.

Ezek szerint érdemes németet tanulni, ez elég egyértelműnek tűnik. Miért nem látszik ez meg a népszerűségén?
Pillanatnyilag én sem mondanám, hogy a német népszerű. Sajnos egyre kevesebb általános iskolában oktatják, mivel az igazgatók meg akarják tartani a diákokat, akikből egyre kevesebb van, és alkalmazkodni szeretnének a szülők igényeihez, akiknek nagy része az angolt fontosabbnak tartja. Így a legtöbb iskolában ma már alig van német oktatás. Én egy kicsit a mi tízórás német csoportunkat is veszélyben látom, mivel ide olyan diákokat veszünk fel kilencediktől, akik már nem kezdők, vagyis tanulták a nyelvet általános iskolában.

Általában a nyelvtudásról. Magyarország Európában idegennyelv-tudásban csak az angolokat előzi meg. Valóban rossz a helyzet?
Siralmas. Ma már biztos többen tanulnak nyelveket, mint korábban, de kevesen tudnak is. Valami miatt nem vagyunk eredményesek. Nyilván ez összefügg azzal is, hogy míg Európa majd’ összes népe hasonló nyelvet beszél, mi teljesen más nyelvcsaládból származunk. Egy németnek megtanulni angolul, franciául ezerszer könnyebb, mint nekünk. Viszont a finnek is hasonló cipőben járhatnak, mint mi, de ők ezen például úgy segítenek, hogy a televízióban, mozikban nem szinkronizálják, csak feliratozzák a filmeket, sorozatokat. Ezt mi is megtehetnénk.

Én azt tapasztalom így osztálytársaim körében, hogy azoknak, akik nem tudnak németül, nem igazán tetszik a nyelv. Lehet, hogy ez a hangzásából adódik? Valóban nem szeretik a diákok?
Ezt sajnos én is tapasztalom. És nagyon mérges is tudok érte lenni, mert nekem nagyon szívem csücske a német, és mindig bánt, amikor azt mondják, hogy a német egy csúnya nyelv. Mert mi alapján csúnya egy nyelv? Szerintem hangzásában nem csúnya egy nyelv; mindig azonosítják szerintem a nácizmussal, a második világháborúval a német nyelvet, ami butaság; nekem nem kellemetlenebb a fülemnek egy német katonatiszt ordítását, mint egy amerikaiét.

Mindig felmerül a kérdés, hogy melyik nyelvet érdemes hamarabb tanulni: az angolt, vagy a németet. Melyiket könnyebb a másik után?
Ez nehéz. A német után könnyű az angol, de bármilyen első nyelv után a második nyelv mindig könnyebb. Valójában teljesen mindegy, hogy mivel kezd az ember, mert ha megtanultad egy nyelvnek a struktúráját, utána egy új nyelvnél már rengeteg hasonlítási alapod van.