Ma vettem magamnak egy lányregényt, 3000 forintért. Sajgott a pénztárcám, eddig soha nem vettem magamnak ilyen drágán könyvet. Csak mindig is akartam. Azt, hogy bent vagyok egy boltban, elkezdek olvasni egy könyvet, megtetszik és megveszem.
Most kitaláltam a megfelelő taktikát. Megveszem, majd felteszem a Vaterára, vagy beadom az Antikváriumba. Így mondjuk egy 3000 forintos könyvet akár 800 forintért el tudok olvasni úgy, hogy megvan a könyvvásárlás és az új könyv, mint olyan lapozásának és olvasásának élménye.
UPDATE: Kis szépséghiba: épp’ most derült ki, hogy karácsonyig 1200(!) forint kedvezménnyel megvásárolható a könyv. Ez gyakorlatilag keresztülhúzza számításomat. Jó kezdet, ezek után merjek megvenni egy könyvet. Az ilyenek úgy szét tudják rombolni az önbecsülésemet. Fene.
6 megjegyzés:
Mit mondjak én? Megvettük a telefonomat előfizetéssel 10ezerért (kártyásan 40ezer), utána egy hónap múlva lement az ára előfizetéssel 70ft-ra, kártyásan 20ezerre.
Itt ülsz mellettem, vaze :P
tudom, de azért is írtam le, hogy nyílvánvalóbb legyen, hogy nem kéne emiatt szomorkodni.
De azt a telefont nem te fizetted.
vanaza szó.
ja.
könyvtár.
hihetetlen de működik. szerintem mindegy milyen könyv (új/nemúj)
Az nem olyan. A könyvtár meg csak akkor jó, ha konkrétan keresek valamit.
Nem tudom rendesen megmagyarázni, de az nem olyan.
Megjegyzés küldése